A legtöbb konzervatívan működő cég, de még a kvázi modern is megkínlódik a digitális szervezet kihívásaival, ami most már elkerülhetetlen. Nem csak konkrétan a Z-generáció miatt, hanem a már rendszerben mozgó Y-generációsok miatt is. Ennek leképeződései a befuccsolt régi toborzási technikák, a fluktuáció, a munkaerőhiány, a kék-gallérosok megtartására tett hiábavaló kísérletek. És nemcsak arról van szó, hogy ők elmennek, hanem arról is, hogy a megtartásukra tett lépések frusztrálják az idősebbeket is, hiszen nem értik, „miért kapnak meg mindent” olyanok, „akik még semmit nem tettek le az asztalra”
Az nem fog tovább menni, hogy együttműködés csak ott van, ahol mi látni szeretnénk. Az nem együttműködés, hogy az irodai dolgozók más megítélés alá kerülnek, mint a fizikai dolgozók. Vagy hogy íratlan szabály, hogy a cég így működik (BB-sen vagy X-esen) és kész, ezen nem lehet változtatni. És igen, nem fog menni a hős-központú működés sem, meg kell tanulni projekt szemléletben dolgozni, mert a fiatalok nem tudnak abban az értelemben gondolni a munkára, hogy bent vagyok, aztán megoldom, amit éppen rám bíznak. Ők feladatban, de még inkább projektben gondolkodnak, olyan tevékenységekben, amikből van mit tanulni, amivel aztán tovább lehet lépni.
Vannak, akik látják már ezt, kialakulóban is van a jövő cégvezetője, aki egészen másképp építkezik, mint a huszadik századiak. Neki sokkal több humanisztikus skillre lesz szüksége, mint a régieknek. Ezt pedig – egyelőre – elvétve lehet tanulni az egyetemeken. Mert a jövő vezetője nem csak szakember (sőt, talán nem is az!), hanem kiváló emberismerő, mentor, coach, szülő, vezető, irányító, delegáló, barát, stb. stb. stb., ami még gyakran teljesen ismeretlen attitűd egy-egy felső vezetőnél.
A vállalkozás a vállalkozóhoz kötődik. A vállalat a folyamataihoz! Mindig van választás!
https://www.youtube.com/channel/UClPkiWvPY9awRlkmc128Bdw?view_as=subscriber
