A válság általában olyan nehéz súlyos helyzet sorsdöntő esemény, amely rosszra is és jóra is fordulhat…
Felmerül így a kérdés : mitől lesz válságálló valami? mi is az, hogy válságálló? és egyáltalán…
Pont emiatt a kettősség miatt: ha rosszra fordul a helyzet, akkor ezt kiállja a rendszerünk; ha pedig jóra fordul, akkor tud élni vele, sőt adott esetben versenyelőnyt is tud magának generálni.
Fontos felhívni a figyelmet a kettős kockázatra, ami – mivel mi építeni szeretnénk valamit, amiről majd utólag derül ki, hogy azt milyen ügyesen csináltuk – itt egy szimultán kezelést igényel…és ez az egésznek az eredendő problémája.
Gyakorlatilag előre kell egy olyan rendszert építenünk, ami akármilyen irányban jövünk ki az adott helyzetből, megfelelő akciók meghozatalára képessé teszi vállalatunkat.
Erre a fajta szimultán kezelésre való felkészülés adja szerintem ennek a munkának az igazi kihívását. Ettől lehet válságálló hosszútávon a rendszer. A természet elegendő példát ad itt is…
Ez kicsit olyan, mint amikor a gyerekvállalás után látjuk, tudjuk és érezzük, hogy megváltozott minden: a Kicsit terelgetnünk kell és igazodási pontokkal segíteni a fejlődését. Gyermekünk későbbi fejlődésében az első évek során sok minden eldől. Hogyan és miképpen tettük a dolgunkat, ez nagyjából 15 év múlva – amikor egy gyerek kamasz lesz – derül ki igazán először. Egy kicsit ehhez tudnám hasonlítani. Szerintem sokaknak ismerős ez az az élethelyzet. A hosszútávú eredmény okán érdemes beleállni…
A vállalkozás a vállalkozóhoz kötődik. A vállalat a folyamataihoz! Mindig van választás!
